lepkevadász (törölt):
Tegnapelőtt a fiam elcipelt ide, a földszinten nem volt hely. Az első emeleten csaknem akkora tere... (2013.09.18. 11:12)Hofbräuhaus, a világ leghíresebb kocsmája
Különleges Sörök Boltja:
Jó hír: Az eredeti Paulaner sör, folyamatosan kapható az Adria Sétányon, Zuglóban.
www.facebook.c... (2012.05.15. 11:21)Barnabás testvér főzete
Különleges Sörök Boltja:
Jó hír: Az eredeti Kelt sör, folyamatosan kapható az Adria Sétányon, Zuglóban. Dobozos, és 1,5 lit... (2012.05.15. 11:18)Hamis a Kelta, de jól csinálja
Különleges Sörök Boltja:
Jó hír: Ismét állandóan kapható, a teljes Primator-család!!! (7 féle kiválóság.) Az Adria Sétány 8... (2012.05.15. 11:15)24, a sörök Tokaji Aszúja
A független, minőségi mikro-sörfőzdék végtelen tárháza Nagy-Britannia, ezúttal a dél-yorkshire-i Wentworth Brewery termékeiből tesztelünk egy pintet.
Szigorú címkével teremt tekintélyt Black Zac, a 2001-es Octoberfestet is megjárt stout. A műfaj klasszikusait megidézi a kissé vörösbe hajló fekete színével, elég korrekt habjával, kávés utóízével, de az alkoholos, csokoládésnak szánt, de inkább csak halovány malátás, édeskés indítás jelzi: ez nem egy Hook Norton Double Stout vagy Guinness.
Nincs mese, vagyis de, itt a mézeskalácsház illatú sör!
A Nottingham Brewery söreire általában jellemző a kellemes illat (itt pl. már rácsodálkoztunk) és a gyenge hab, nos a dark mild-jük sem lóg ki a sorból. Az erősen tradicionális sörcsap jelzés helyett most stílushelyes lenne valami fiatalosan trendi, ez a Rock mild kifejezetten jó indítása lehet egy lazulós estének, mert a csajok is szeretni fogják. Színe közel fekete, kissé vöröses árnyalattal, kicsit tartósabb habbal vadítóan csábos lenne, így csak korrekt, de az illata egyszerűen mesés, elvarázsol egy pillanat alatt. Ízében jól harmonizál a klasszikus kiegyensúlyozottság a divatos könnyedséggel. Nagyon lehet szeretni.
Phil Mallard 95 óta működteti az apró sörfőzdéjét, kevesebb mint tucatnyi pubban kóstolhatók a sörei. Termékskálája viszont meglepően széles: 12 féle ale készül nála, plusz az olyan idényjellegű termékek, mint a Quacker Jack. (Vigyázat, sznobfaktorjelző bekapcsolt!) A Mallard's sörök messziről azononosíthatók: mindegy, melyik fajtát csapoljuk, a családilag rajzolt - inkább kedvesen szerethető kategóriájú - kacsa rajz szerepel valamennyi sörcsapon. A kacsamánia és a sörnévadás szürreális párosa olyan gyöngyszemeket alkotott a Mallard Brewery termékskálájában, mint a Duck Down Stout, a Duckling, a Friar Duck és Owd Duck, vagy személyes kedvencem, a Duck 'n' Dive. És passzol a sorba a Quacker Jack is:
A Kacsamesék rajzfilmsorozat egyik szintén sikeres folytatásában a Darkwing Duck nevű főszereplő (a sorozat címe is ez) éjjel szuperhőssé változik, de napközben Drake Mallard néven totyog a dolgára, mint minden rendes kacsa. Phil erre a névazonosságra építette cége arculatát. A széria egyik karaktere Quacker Jack, egy bohóckodó, őrült, zseni-kacsa, leginkább a Batman-filmek Joker-ével rokonítható. Természetesen a rossz oldal szolgálatában áll, és gyakran társalog a - Mr. Potato Head gyerekjáték karikatúrájaként - Mr. Banana Brain névre keresztelt bábujával.
A 4% alkoholtartalmú bitter a jelentéktelen hab ellenére is kívánatos: sötét gyömbér színnel és komlós - gyümölcsös illatokkal kelleti magát. Extrém alacsony szénsavasság, telt, száraz, komlós íz jellemzi.
A Foster's nyilván szép, kerek adományokkal motiválta a méltán világhírű melbourne-i szimfónikus zenekart, hogy sörösüvegeken adják elő a Victoria Bitter reklámokkal 25 éve összefonódott zeneművet - a karmester Cezary Skubiszewski szerzeményét-, de abban is biztos vagyok, hogy igencsak élvezték.
A zenekartól amúgy sem állnak messze a jópofa ötletek: évi kb. 100 koncertet adnak kifejezetten óvodás korú gyermekeknek, egész estés Queen repertoárjuk van, és előfordult, hogy egy koncertjükön a meglepetés-ráadásként előadott Star Wars főcímzenét Jedi mesterként vezényelte le a karmester.
A jól hangzó pr mellett a minőséget sem érheti panasz, nemcsak a Babe, Jurassic Park, a Polar Express és tucatnyi más film hangsávjait köszönhetjük nekik, hanem például azt is, hogy idén három este is Bartók csendül fel az Arts Centre-ben.
Hazai söreink között találunk pár vállalható, fogyasztható terméket, de valljuk be: nem vagyunk elkényeztetve. Természetesen nem a brit, belga, cseh, német sörkultúrával kellene állnunk az összehasonlítást, de sajnos bármelyik szlovák vagy lengyel szupermarketben tetszőlegesen kiválasztott helyi sör is jó eséllyel kategóriával múlja felül a hazai tömegsörök bármelyikét.
Mindezért kifejezett örömmel számolunk be egy kis békésszentandrási sörfőzde ígéretes stílusgyakorlatáról, a Black Rose nevű fekete sörről.
Legyünk túl a gyenge ponton: ez a címke. A felépítése átgondolatlan, a betűtípusok zavarosak, a logo egy vicc, az effektek erőltetettek, és még a sörfőzde nevében is helyesírási hiba van. Szerencsére a fóliázott kupak igényessége és a szép formájú üveg ment valamit az összképen.
Illata zamatos, kellemesen édeskés, színe valóban komoly éjfekete, habja a magas alkoholtartalmú sörök többségéhez hasonlóan nem jelentős. A markáns, komplex, édes stoutokat idéző ízek sikerrel fedik el a magas alkoholtartalmat. Az uralkodó pörkölt maláta mellett némi gyümölcsös ízek is érződnek. Lecsengése hosszú, meglepően tömör, édes.
Messze a magyar tömegsörök fölötti élményt nyújt a Black Rose. A blogban korábban tesztelt nagynevű Eggenberg Urbock 23° tekinthető közvetlen kategóriatársnak, és vele összehasonlítva sem vall szégyent: ha összetett ízei még harmonikusabban illeszkednek majd, egy jó marketinggel a nemzetközi sikert sem tartom kizártnak.
Név: Black Rose Gyártó: Békésszentandrási Sörfőzde Besorolás: szűretlen fekete duplabak sör Kiszerelés: üveges Űrtartalom: 0,33 l Alkoholtartalom: 9%
Ha már főhajtással adóztunk a Primátor Double 24%-nek, mint a cseh doppelbock-ok legjelesebb képviselőjének, természetesen nem kerülhetjük meg a bajor Paulaner Salvatort sem, azt a sört, ami kétségkívül a legnagyobb stílusformáló erővel bírt az erős barna lagerekre, és ma is műfaja zsinórmértéke kontinensünkön.
Honnan a jól hangzó név? A Paulaner a Pálos rendi szerzetesekre utal, ahová visszavezetik a sörfőzde gyökereit. A Salvator egyes vélemények szerint utalás lehet a dél-németország-i Johann Baptist Jordan által 1881-ben alapított Isteni Üdvözítő Társaság - Societas Divini Salvatoris rendre. A másik magyarázat kevésbé pátoszteli, de jóval kézenfekvőbb: a Sankt Vater Bier nevű elődjét a téli tárolás után hagyományosan a böjti időszak kezdetén csapolták meg először, és a latin salvator (~megmentő) szó passzolt a tápláló sör akkoriban betöltött szerepéhez. De akárhogy is született: a Paulaner Salvator név ritka nagy telitalálat.
A Paulaner a legmarkánsabb arculattal bíró nagy bajor sörgyár (a további nagyok: Hofbräu München, Löwenbräu és Spaten-Franziskaner; a tradíciók miatt említhető még a mennyiségileg elenyésző Augustiner és a búzasörökben erős Erdinger; illetve hagyományosan ide sorolják a Hacker-Pschorr-t, amely már a Paulaner fennhatósága alatt működik). Bár a Salvatort csak a szezonális termékeik között említik, és nyilván nem ebből fogy a legtöbb, erős imázsépítő szerepet osztottak rá. Ha egy pillantást vetünk az üvegre, a címke által is hivatkozott legendában minden benne van, ami egy nagymúltú sörnek dukál: serfőző szerzetesek, XVII.századi eredet, hagyományosan április másodikán a bajor fejedelemnek felajánlott első korsó, de a marketing számomra legérdekesebb eleme a ma is évente megrendezett, roppant népszerű Salvator sörpróba.
Salvator sörpróba: A XIX. század közepétől vannak előzményei a sör bemutatását és első kóstolását kísérő humoros-csipkelődős műsorszámoknak, az 1950-től (a II. Világháború utáni első Salvator sörpróbától) pedig már igazi kabarét és egész estés mulatságot kerítenek a rendezvény köré. 1965 óta a mindenkori bajor miniszterelnök veszi át az első korsót, 1982 óta tv is közvetíti az eseményt. A böjtprédikáció és a daljáték, melyeket neves humoristák, színészek adnak elő, jellegzetesen ironikus, szatirikus hangvételű, pellengérre állítják benne a mindenkori aktuális bajor közélet szereplőit, történéseit
Az említett címke a receptet kitaláló Barnabás testvért és a bajor fejedelmet ábrázolja egy archaizáló, inkább finoman groteszk, mintsem patetikusan emelkedett formában. Az üveg megjelenése erőteljes, a gyártó arculatához jól illeszkedik, a Salvator, mint értékes márkanév, hangsúlyosan kiemelkedik.
Habja impozáns, de nem tartós, színe vörösesbarna. Illata az előzetesen várt tömény malátás-alkoholos hatásnál - számomra szimpatikusan - jóval visszafogottabb.
Íze sem túl édes, viszont kellemesen gyümölcsös, kissé krémes, utóízében jólesően komlós, száraz.
A Salvator sikerének kulcsa, hogy igazi különlegességként van jelen a piacon, de nem szélsőséges sem az íz, sem az alkoholtartalom tekintetében, sőt a bajor sörök egy részére jellemző operett-negédességet is messze elkerüli.
A Double 24% egyike azoknak a söröknek, melyek első kortya képes átformálni mindazt, amit addig a sörök világáról tudni véltünk.
Dióhéjban: Európa egyik legerősebb barna söre, 10,5% alkohol-, 24% erjesztés előtti szárazanyag-tartalom, ötféle pörkölt maláta, a csodálatos cseh sörök között is műfaja egyedülálló ikonja.
Zavart érzek az erőben:
Milyen típusú sör a Primátor Double 24%?
A gyártó porterként definiálja, és természetesen ezt nem kívánom felülbírálni, de annyi pontosítást mindenképp tennék, hogy a porter kifejezést általában ale-ekre, azaz felsőerjesztésű sörökre használják, a Primátor viszont alsó erjesztésű, azaz nem ale.
Besorolhatjuk a duplabak (doppelbock) kategóriába, de mi is az a bak (bock)? A bock erős, malátás lager sör, a színe borostyántól sötétbarnáig terjed. A doppelbock a testesebb ízű, sötétebb színű, magasabb alkoholtartalmú változata. Rendszertanilag inkábbi ide tartozik.
A külső igazán markáns: a fekete üvegen igen elegáns a fehér nyakfólia, a szintén fekete alapszínű címkén határozott vörös, fehér és arany színek.
A malátás, aszalt szilvás, kissé alkoholos illat és a szép hab csak előrevetíti a lényeget: a markáns, egységes ízt. Sűrű, karamellás, csokoládés, mazsolás, kávéaromás ízek robbannak a szájban. Csodálatosan gazdag világ tárul elénk, könnyedén adódik a párhuzam egy jó évjáratú Tokaji Aszúval: nemcsak az ízvilág és a Double 24% desszertsör jellege miatt, hanem mert egyik sem partyital - aprókat kortyolva, a nap lezárásaként tudom leginkább elképzelni. A keserű sörök rajongói lehet hogy nem lesznek feltétlen hívői, de nem kétséges: a bivalyerős barna lagerek egyik világklasszisát tisztelhetjük benne.
Név: Primátor Double 24% Gyártó: Pivovar Náchod Besorolás: cseh duplabak sör Kiszerelés: üveges, 0,5 l Alkoholtartalom: 10,5%
Sokan érdekesnek találják az olyan kihívást jelentő, de teljességgel értelmetlen dolgokat, mint a gyufaszálakból épített versenyautó, a jégből faragott hotelszoba vagy az Angela Merkelről formázott Barbi baba.
A Staropramen mesterei között is akadhat ilyen, hiszen a Velvettel egy alsóerjesztésű sörből, azaz lagerből akart tradicionális brit ale-t, vagyis annak élményét kifőzni.
Ennek érdekében háromféle malátát kombináltak egy bővebben ki nem fejtett eljárással, a cél egy bársonyos keserű íz elérése volt, erre utal a név.
A gyártó önálló márkanévként, ünnepi specialitásként vezette a piacra több mint 10 éve, ami szerintem merész húzás volt, mert kevesen feltételezhették, hogy egy ál-ale az erős cseh mezőnyben üzletileg sikeres lehet. Véleményem szerint kissé a valós értékei fölé pozicionálták, de sikerrel.
Megjelenése elegáns, összeszedett, alapvetően konzervatív, némi '70-es évekbeli retro hatással. Kissé finomkodó, de ez összhangban van a sörrel.
Habja kitöltéskor a legjobb ale-ket idézi, de kevésbé tartós, színe vöröses-borostyán, nagyon gusztusos. Illata nagyon enyhe, élesztős-citrusos.
Egyértelműen bittereket idéző ízzel indít, alacsony szénsavtartalommal, csipetnyi csípősséggel. Erőssége a nem túl szélsőséges fanyarsága, gyengesége a kissé határozatlan önálló karakter. A száraz utóízében tettenérhető a lagersége.
Nem túl testes, ideális társasági sör, a kérdés csak az, hogy kell-e valakinek egy citrom ízű banán?
Név: Velvet Original Gyártó: Pivovar Staropramen Besorolás: ale ízű pilsner Kiszerelés: üveges Űrtartalom: 0,5 l Alkoholtartalom: 5,1%
Amilyen kalandos sorsok fonódtak egymásba az elsősorban olasz, francia és bajor gyökerű Thurn und Taxis hercegi családban, olyan szövevényes a nevüket viselő sörgyár múltja is: a 100 évvel ezelőtti dinamikus fejlődést számtalan név- és tulajdonosváltás, termelésáthelyezés követte. Amivel mindörökre beírták magukat a sörtörténelembe: tesztalanyunk - még Schierlinger Roggen néven - az első német rozssör volt.
Nos, a XVI. században még a sörnél is fontosabb élelmiszert állítottak elő rozsból: kenyeret. A rozs kizárása a sörfőzés folyamatából tehát elsősorban a lakosság biztonságosabb élelmezésének érdekében történt. A Reinheitsgebot az évszázadok alatt természetesen felpuhult: búza, rozs, gyümölcslé, tömény szesz is került a német sörökbe, napjainkban csak marketing szempontból van jelentősége.
A hangzatos múlt, a prémiumkategóriás pozicionálás és elsősorban a nem hétköznapi termékjellemzők (felsőerjesztéses, szűretlen, barna, rozssör) joggal kelthetnek felfokozott várakozásokat.
Ehhez képest a külső egyértelmű csalódás: a szép kupakot leszámítva sem a teljesen hagyományos, visszaváltós, erősen kopott üveg, sem a műpatinát erőltető címke nem kelt prémium hatást. Fotón sokkal, de sokkal jobban néz ki, mint a valóságban.
Illata citrusos, enyhén fűszeres; színe sötét vörösesbarna; habja szép, közepesen laza szerkezetű.
Íze nem széles spektrumú, de harmonikus, szépen kidolgozott, fűszeres, kissé gyümölcsös, utóíze kellemesen komlós. A felhasznált víz vastartalma enyhén érezhető.
A dicső hagyomány mellett vajon ma mit mutat nekünk a hercegi sarj? A Roggen jó sör, sőt a műfaj rajongói számára kedvenc is lehet. De van egy nagy hibája, ami mellett ne menjünk el szó nélkül: többet ígér annál, ami. Minden exkluzivitásra való utalás ellenére sem klasszis sör, csak egy fantáziadús műfajban tett korrekt próbálkozás.
Név: Thurn und Taxis Roggen Gyártó: Fürstliche Brauerei Besorolás: szűretlen barna rozs ale Kiszerelés: üveges Űrtartalom: 0,5 l Alkoholtartalom: 5,3%
Aligha indulhat egy sör nagyobb hendikeppel nálam, mint a tesztalanyunk:
A szlovák Kelt márkát (jelenleg Heineken fennhatóság alatt) már ismertem, és kifejezetten unszimpatikus lépésnek tartottam a konkurens cseh Staropramentől, hogy lekoppintja a nevet a később induló termékéhez. Jogilag gondolom megtehette valamiért, de semmiképp nem korrekt hozzáállás.
Erőltetett a Bohémiában játszódó kamu kelta imázs-sztori (véletlen, hogy csak cseh nyelvű a termék honlapja?), nem beszélve arról, hogy szerénytelenül a műfaj legnevesebbjeire, a Guinness-re és a Murphy's-re utalnak viszonyítási alapként.
A csomagolás egy tetkókatalógusból kiválasztott motívumra és nem túl jól megválasztott betűtípusokra épít, nagyon érződik az akarás, de az eredmény csak egy kissé farsangi-bazári misztikum.
Ha ezeken a kapufákon túllépünk, impozáns, valóban a műfaj legnagyobbjait idéző színnel és habbal követel tiszteletet magának.
Az ízlelés mély régióira hat, nem egy happy sör, kissé vasas, szilaj és markáns, kávé és keserűcsokoládé gazdagon; hosszú, a száraz stoutok legszebb hagyományait idéző lecsengéssel.
Nem szeretnék elhamarkodottan sommás véleményt alkotni, de első kóstolásra erősen elbizonytalanodtam: lehet, hogy a csehek ezzel a sörrel túlnőttek a példaképeiken? Úgyhogy hamarosan utókóstolás lesz, és kíméletlenül ringbe lépnek a legnagyobbak is :-)
Név: Kelt Original Stout Gyártó: Pivovar Staropramen Besorolás: cseh stout Kiszerelés: üveges Űrtartalom: 0,5 l Alkoholtartalom: 4,8%
Szigorú címkével teremt tekintélyt Black Zac, a 2001-es Octoberfestet is megjárt stout.
Nincs mese, vagyis de, itt a mézeskalácsház illatú sör!
Phil Mallard 95 óta működteti az apró sörfőzdéjét, kevesebb mint tucatnyi pubban kóstolhatók a sörei. Termékskálája viszont meglepően széles: 12 féle ale készül nála, plusz az olyan idényjellegű termékek, mint a Quacker Jack. (Vigyázat, sznobfaktorjelző bekapcsolt!)
A Kacsamesék rajzfilmsorozat egyik szintén sikeres folytatásában a Darkwing Duck nevű főszereplő (a sorozat címe is ez) éjjel szuperhőssé változik, de napközben Drake Mallard néven totyog a dolgára, mint minden rendes kacsa. Phil erre a névazonosságra építette cége arculatát.
Mindezért kifejezett örömmel számolunk be egy kis békésszentandrási sörfőzde ígéretes stílusgyakorlatáról, a Black Rose nevű fekete sörről.
Az említett címke a receptet kitaláló Barnabás testvért és a bajor fejedelmet ábrázolja egy archaizáló, inkább finoman groteszk, mintsem patetikusan emelkedett formában. Az üveg megjelenése erőteljes, a gyártó arculatához jól illeszkedik, a Salvator, mint értékes márkanév, hangsúlyosan kiemelkedik.
Zavart érzek az erőben:
A Staropramen mesterei között is akadhat ilyen, hiszen a Velvettel egy alsóerjesztésű sörből, azaz lagerből akart tradicionális brit ale-t, vagyis annak élményét kifőzni.
Ehhez képest a külső egyértelmű csalódás: a szép kupakot leszámítva sem a teljesen hagyományos, visszaváltós, erősen kopott üveg, sem a műpatinát erőltető címke nem kelt prémium hatást. Fotón sokkal, de sokkal jobban néz ki, mint a valóságban.
Utolsó kommentek